A farkas mindig könnyen összerúgta a port a falusiakkal. Mikor egyszer nagyon csúnyán ellátták a baját, visszahúzódott az erdőbe, hátha könnyeb prédát talál ott. Így történt, hogy találkozott egy kecskével és egy kossal.

"Vajon mit keresnek itt?" Elmélkedett magában a farkas. "Nem tartoznak ide, ez számukra veszélyes vidék."

A kecske és a kos is tudta, hogy nincsenek az erdőben biztonságban. De hova máshova mehettek volna? Az öreg gazda elszegényedett, így nem tudta tovább etetni őket, kénytelenek voltak eljönni a farmról.

"Ez az erdő félelmetes!" Mondta a kos a kecskének. "Szerinted van esélyünk, ha megtalál a farkas?"

A kecske bólintott. "Igen, nekem van egy tervem." Ezzel a lendülettel elővett egy zsákot és félig megtöltötte száraz faszilánkkal. Mikor megrázta a zsákot, az félelmetes zörejlésbe kezdett. Fogta a zsákot, a vállára vetette, majd rámosolygott a kosra "Ne félj! Nem esznek meg olyan könnyen az erdei állatok!"

Ebben a pillanatban eléjük lépett a farkas.

"Héj!" Szólt oda gyanúsan a farkas. "Mi van abban a zsákban? Ne kamuzzatok! Mondjátok el az igazat vagy megölöm mindkettőtöket!"

A kecske kissé megrázta a zsákot. "Hogy ebben? Csupán koponyák és csontok, ami a farkasok után maradt, akiket felfaltunk. De már jó ideje nem találtunk farkast az asztalunkra! Milyen jó, hogy jöttél te! Készülj kos! Öljük meg ezt is!"

A kos előre szegezte a szarvait, mintha csak támadni készülne. A farkas, túlságosan meglepődve, hogy megmozduljon, hangos siránkozásba kezdett. "Testvérek! Testvérek! Ne öljetek meg! Ha megkíméltek, meghálálom!"

"Vissza kos! Hallgassuk meg a farkast." Mondta a kecske, majd a farkasra nézett. "Mit tudsz felajánlani, ha megkíméljük az életedet?"

"Tizenkét farkast küldök magam helyett." Ígérgette a farkas. "Az több hús, mintha csak engem ölnétek meg."

"Tizenkettő." Ismételte a kecske. "Helyes! Tizenkét farkas valóban több húst jelent! De figyelmeztetlek: megnézheted magadat, ha nem tartod be a szavad!"

Így a farkas szaladt, ahogy a lábai bírták, hogy előkerítse tizenkét testvérét.

"Azért hívtalak titeket, hogy elmondjam, rettenetes veszélyben vagyunk!" Magyarázta testvéreinek a farkas. "Egy kecske és egy kos! Azért jöttek az erdőbe, hogy farkasokat faljanak fel! Hallottam, amikor rettenetes ricsajjal megzörgették az áldozataik csontjait és koponyáit! Meneküljön, aki látja őket!"

"Tessék?" Értetlenkedett a többi farkas. "Tizenhárom farkas nem ijedhet meg egy kecskétől és egy kostól! Közös erővel legyőzzük őket!"

"De nélkülem!" Mondta az ijedt farkas. "Nem akarom még egyszer látni azt a kettőt!"

Így megindult a farkas tizenkét fivére.

Ahogy a kecske meglátta őket, felszaladt egy fára. A kos követte, de nem jutott magasra. A fa alá érkezve felnéztek a farkas-fivérek. "Most legyen nagy a szátok! Gyertek! Mi készen állunk!"

"Készülj kos!" Kiáltotta a kecske. "Itt vannak mind. Ne vesztegessünk több időt! Ugorj és ölj!"

A kecske elkezdett lemászni a fáról, mindeközben eszelősen rázta a zsákot. Egy rúgással a lelökte a kost, aki a farkasok fején landolt.

"Nagyszerű kos! Öld meg mindet!" Kiáltotta a kecske, kezében hevesebben kezdett szólni a zsák. "Egyet se hagyj elmenekülni!"

A zűrzavarban a meglepett farkasok mindenfelé szaladni kezdtek. Egymást hátrahagyva futottak. "Szörnyűség!" Kiáltozták.

Ezután a kecske és a kos békében élhettek az erdőben.

Fordított szöveg forrása: http://oaks.nvg.org/mikko2.html#8

Kép forrása: https://www.behance.net/gallery/25742005/The-Lucky-Goat-and-Ram-small-Comic-Tale