Amikor a farkas feláldozta a maradék ökröt a róka szolgájának, nem maradt semmije a saját gyomrának, így hamarosan éhezni kezdett. Semmit sem talált az erdőben, ezért elindult a farmra abban a reményben, hogy elfoghat egy malacot vagy egy csirkét. Ám egyedül csak egy öreg kutyával találkozott, aki a napsütésben szusszant.

"Ez is jobb a semminél." Gondolta magában és megragadta a kutyát, hogy elvigye.

"Rokon! Rokon!" Sírt a kutya. "Így kell kezelni egy családtagot? Engedj el azonnal!"

"Sajnálom!" Felelte a farkas. "De nem engedhetlek el, mert túlságosan éhes vagyok."

"Eressz el!" Könyörgött a kutya. "Cserébe adok neked egy üveg vodkát!"

"Könnyű ígérni." Mondta a farkas. "És mégis honnan szerzel te vodkát?"

"A konyhában, a lóca alatt tartja a gazda. Láttam, amikor elrejtette. Ha eljönnél újra este, amikor elaludt a család, én beengednélek és odaadnám neked azt az üveg vodkát."

A farkast érdekelte az ajánlat, ezért eleresztette a kutyát. "Rendben, elengedlek. De tartsd meg a szavad, ha jót akarsz magadnak!"

Késő este, mikor a gazda és a családja már mélyen aludt, visszatért a farkas. Elkezdte halkan kapargálni a konyhaajtót, mire a kutya beengedte.

"Nos, öreg barátom! Tudod, miért jöttem."

Ekkor a kutya elővette a gazda vodkáját. "Itt is van!" Átnyújtotta a farkasnak.

"Elébb te igyál! Te vagy a házigazda!"

A kutya megrázta az üveget, majd ivott egy kortyot. Ezt követően a farkas hosszan meghúzta az üveget. "Ez már valami!" Mondta.

Azonban a farkas gyomra kongott az ürességtől, így hamarosan tűzként áramlott szét ereiben az alkohol. Boldogan forgott és nevetett, átpörgött az egész szobán. "Énekelni volna kedvem!" Kiáltotta.

"Kedve rokon!" Figyelmeztette a kutya. "Könyörgöm, ne énekelj! Felébreszted a háziakat még végén! Ülj le csendesen és beszélgessünk."

Így leheveredtek egy darabig, de a farkas ismét jókorát kortyolt az üvegből. Megint énekelni támadt kedve, a kutya alig tudta féken tartani.

"Tán fel akarod kelteni az egész házat? Maradj csöndben! Nem kaphatsz több vodkát!"

Azonban a farkas fogta az üveget, majd mohón a szájához emelte, hogy a nyakán is folyt az alkohol. Táncolt és vonyított, forgott körülötte a konyha.

A gazda felriadt álmából, az egész családjával a konyhába szaladt. Fogtak mindent, ami a kezükbe került: széket, seprűt és cserepet.

"Egy farkas!" Kiáltotta a gazda. "A pofátlan gazfickó egyenesen a konyhában jött énekelni! Adjunk neki egy jó kis leckét!"

Ha a konyhaajtó nem lett volna nyitva, minden bizonnyal halálra verik a farkast. Így éppen, hogy megúszta.

Fordított szöveg forrása: http://oaks.nvg.org/mikko2.html#7

Kép forrása: https://www.gutenberg.org/files/38112/38112-h/38112-h.htm